Milánó, Zürich és Párizs után Budapesten a NESPRESSO formatervezési verseny legjobbjai.

Több európai nagyváros után októberben a Művészetek Palotája és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) támogatásával Budapestre érkezik a NESPRESSO CoffeeLuxury nemzetközi design verseny 22 döntős modellje. A kiállítás érdekessége, hogy az ezerötszáz pályaműből kiválasztott és a világ legnevesebb formatervezői által zsűrizett művek között 4 magyar alkotás is helyet kapott. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem két hallgatója, Milléte Balázs és Telekes Tamás pedig a 3. helyet szerezte meg “Enjoy it while flying” elnevezésű, repülőgépen használható luxuskávéfőző-tervükkel. (képünkön)
Az izgalmas pályaműveket a közönség 2008. október 20-tól 31-ig tekintheti meg a Művészetek Palotája Zászló terében; Keszei István, a MOME hallgatója által tervezett interieurben.

Velux-Kalcer kereskedelmi raktárlétesítmény, Trzin, Szlovénia
Építészet: Arhiveda / Marko Mandelj, Rafko Napast, Mladen Muck okleveles építészek

LEBEGŐ, DINAMIKUS KUBUS

Miután Szlovénia az 1990-es évek elején függetlenné vált, és felgyorsult gazdasági növekedése, sok szlovén városban létesült új ipari és kereskedelmi zóna, többnyire világos várostervezési és építészeti koncepció nélkül, inkább az aktuális gazdasági feltételek, a tőke vágyálmai és az új korszakbeli befektetők törekvéseinek összjátékaként. Trzin kereskedelmi és ipari zónája is különböző építészeti stílusban kialakított épületekből áll, kezdve az előre gyártott vasbetonelemekből épített egyszerű kereskedelmi raktártól egészen az egyik szlovén banknak otthont adó, üvegből és kőből épült csillogó piramisig. Az ehhez hasonló kaotikus állapotok rendszerint kétségbeesésbe kergetik az építészeket, másrészről új építészeti lehetőségeket is kínálnak.

A KONCEPCIÓ
Az épület vezérmotívuma egy építészeti elem – a tető – absztrakt homlokzati kubussá való átalakításából származik, melynek különböző hajlásszögű síkjai egy lámpasor égőinek – a Velux manzárdablakoknak – a beépítéséhez szolgálnak alapul. A határozott vonalú, szögletes homlokzat, amely a beton raktárcsarnoknak támaszkodik, szinte lebeg, és csak vékony acéloszlopok támasztják alá.

VÁROSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

A lebegő homlokzatú kubus a Ljubljana–Trzin négysávos autópálya felé néz, és uralja a látványt a kereskedelmi és ipari zóna szélén. Az épület reprezentatív membránja a forgalmas főútvonalra mutat, és jelzi a trzini kereskedelmi és ipari zóna határát. A semleges formájú raktár befelé, a helyi útra néz. A kereskedelmi és a raktárrészt egy épületben egyesítették, eltérő kialakításuk miatt azonban jólfelismerhetők.

A HOMLOKZAT
A kereskedelmi rész homlokzati membránja nagyméretű, kékeszöld Esal panelekből épült, amelyek az alapul szolgáló fóliatetőt fedik. A raktárrészt előre gyártott színes betonból, vízszintes illesztésekkel kivitelezték. A két rész közötti hangsúlyos kontrasztot a szabálytalan vízszintes homlokzati illesztések finom motívuma köti össze. A többszörösen szabdalt homlokzat egy absztrakt tetőt képez, amelynek ritmusa, végső soron pedig az épület változó érzékelése a különböző hajlásszögeknek köszönhető. 16 függőleges ablaksor vonul végig mindkét szinten, a mennyezettől a padlóig. A kereskedelmi kubus lebegő hatását és hosszanti megjelenését még jobban kiemeli a két szélső, háromméteres túlnyúlás, amely miatt az út felől nézve még hosszabb ideig látható a szabdalt építmény.

FUNKCIONÁLIS KONCEPCIÓ
A látogatók érkezési szokásaihoz igazodva az épület kereskedelmi része elsősorban gépkocsival közelíthető meg. Ebből – a maximális kihasználásra irányuló pragmatikus törekvésből és a lebegés vizuális hatásából – ered az az elképzelés, hogy éppen a kereskedelmi rész alatt helyezték el a parkolót, ahonnan a látogató a lépcsőnek helyet adó keskeny üvegátjárón keresztül jut be az épületbe, ahol két különböző nagyságú üzleti egység fogadja.

A BELSŐ TÉR
A lépcsőház szűk átjárója után feltárul a két kereskedelmi egység nagy, világos, kétszintes többfunkciós csarnoka, amelyen keresztül a két szinten, két sorban elhelyezett irodákba lehet bejutni. A belső térben is érvényesülnek a homlokzati membrán dinamikus fraktúrái – az épület belső homlokzata, amelyet a manzárdablakok függőleges sora követ. A hosszirányú szerkezeti és homlokzati mezők mérete harmonikusan változik a homlokzati membrán vonalaival (illesztéseivel) és a helyiségek funkcionális követelményeivel összhangban. Az előcsarnokot, amelyet két szinten alakítottak ki, a nagy és kis irodákat, előadótermeket és konferenciatermeket különböző hajlásszögű belső homlokzatok jellemzik függőleges ablakokkal. Az épület bioklimatikus jellegét a helyiségekben lévő intelligens hőmérsékletvezérlési rendszerrel biztosítják. Valamennyi ablak be van kötve a számítógépes rendszerbe, amely eső esetén becsukja az ablakokat, a hőmérséklet emelkedésekor pedig kinyitja azokat, vagy leereszti az árnyékolókat, a munkanap végén pedig kiszellőzteti az épületet, majd becsukja az ablakokat.

AZ ÉPÜLET SZERKEZETE
A raktárlétesítmény alapja egy előre gyártott betonszerkezet, amely magában foglalja a kereskedelmi rész fémkonzolos szerkezetét. Az épület kereskedelmi része hét hatméteres szerkezeti mezőből áll, amelyek közül a két szélső mezőt egy-egy háromméteres konzolos kiszögelléssel toldották meg. A lebegő kubust eredetileg gyámpillérek nélküli konzolos szerkezetként képzelték el; a fém alátámasztó oszlopokat később, az alap kialakításának racionalizálása érdekében illesztették be.

Ez egy kicsit erős… Nem tudom… lehet, hogy öregszem, konzervatív fordulatot vett atz életem, vagy ahogy a napokban hallottam egy kollégámtól: kezdek old school lenni, de nálam ez a ház kiverte a biztosítékot. Sőt: még a humorom is elhagyott.

No vajon mi lehet a funkció? No mi? Bingó! Az emberi test múzeuma.

2008 március 14-én nyitotta meg Őfelsége Beatrix – minden hollandok királynője – a Hágát Amszterdammal összekötő, A44-es autópálya mentén felépült Corpus múzeumot.

A meglehetősen beszédes épület legfőbb motívuma a függőleges üvegdobozba metszett emberi test, mely valami gigantikus Madame Tussaud panoptikumként bejárható.

A fülkagyló, a száj-, és légzőszervek a bélrendszer, a gyomor mint belső terek jelenne meg az archiválással és dokumentálással is foglalkozó múzeumbelsőben.

Noha ez a ház nagyon érdekes, kifejezetten szemet ingerlő, de ami fontosabb: az általa felvállalt küldetéssel szórakoztatva is tanít – mégiscsak lelóg arról az építészeti palettáról, amivel ma a kortárs holland építészet jellemezhető.

A formának ez a direktsége – számomra - nagyon zavaró, áthatja valamiféle szellemvasutas giccs és ízléstelenség, amivel az élményszerű belső terek ellenére sem nagyon tudok mit kezdeni.

Mert gondoljunk csak bele: a mezőgazdasági múzeum ezután marhacsorda alakú lesz? A kávézókat kotyogóalakra fogják formálni?

Jégszekrények

Ma a konyhai berendezések piacán szinte egyeduralkodó az a trend, ahogy az egyes berendezések, a bútorlapok a lehető legvisszafogottabb stílusban készüljenek.

E mindent eluraló pánminimalizmus nem öncélú és nem is feltétlenül esztétikai divat –, noha az utóbbitól azért nem teljesen független.

Ez a részletredukció jellemzően a lapvetően a konyhák funkció-váltásával, a helyiségek között betöltött szerepének átalakulásával, de legfőképp presztízsemelkedésével függ össze.

Az integrált, egyterű nappali-, és lakóterek, melyek egyetlen szobába sűrítik a konyhát, az étkezőt, és a nappalit; nos ez a tendencia óhatatlanul a berendezések egyszerűsödéséhez vezet.

A konyha – épp annak érdekében, hogy a szoba részévé válhasson, el kell veszítse “ipari”, “üzemi” jellegét.

Olyan részletekkel, anyagokkal kell azt megkomponálni, melyek nem konkurálnak, nem veri szét sem egy Ikea, sem egy Minotti belső karakterét.

Általános, a bútorokkal és az ülőgarnitúrákkal harmonizáló munkafelületekre van szükség, amely némiképp hátat fordít az eredeti funkció, vagyis a főzés ipari, színes-szagos jellegének.

Ezt a tendenciát erősíti az a lelemény is, amely mintegy 10 éve a bútorlap-felület mögött, rejtetten fogadja be a mikrót, a hűtőt és a mosogatógépet.

Erre, a konyha lakberendezési effektként történő kezelésére példa a Meneghini SYSTEM M03-asa, ahol az egóta furnérozás okán a konyhapult és bárszekrény bármilyen, a lakásban stílben tartott bútor funkciójával vetekedhetne.

Bárszekrény, tároló, vagy könyvespolc: egyre megy, a lényeg a felület, az univerzális bútorképzéshez alkalmas letompított részletek.

Ebben a trendben különösen izgalmas a viszont a Meneghini jégszekrénye, minikonyhája és alant bemutatott sorozata, amit elsősorban hotelek számára fejlesztettek ki. A kifejezetten duci, vaskos darabok szakítanak a high-tech részletképzéssel és art decós, kifejezetten historizáló – ez ugyanis több, mint retró – tehát historizáló megjelenésükkel a kézi munkára hívják fel a figyelmet. Az itt bemutatott darabok jellemzője az enyhe rusztikusság, a vidéki kúriákhoz tartozó masszivitás.

Madelon Vriesendorp holland képzőművész leginkább arról ismert, hogy Rem Koolhaas építész felesége.

A világ egyik legbefolyásosabb építészének tartott Koolhaas vele együtt illusztrálta a Delirious New York című kultuszkönyvét, mely a zsúfoltság városával, a jelleg nélküli várossal és általában az amerikai urbanizácó kérdéseivel foglalkozott.

Az illusztrációként megjelenő grafikák emberi tulajdonságokkal ruházták fel az építészetet, középpontban oly sokszor a Szabadság szoborral.

a házak szeretkeznek, miközben emberk bámulnak be az ablakon, a Szabadság szobor pedig New Yorkot szimbolizáló otthon-ágyában sminkeli magát téglásra.

A legismertebb kép a Fragrant délit, melyben a pásztoróra végén a szintén felhőkarcoló férj ront a szobába.

És még egy darab az építészeti-, és designfétis szerelmeseinek:

Nem pont építészet, de akkor is kedves hír, hogy Gergye Krisztián meghódította Londont.

A mai magyar kortárs tánc egyik legjelesebb képviselője - az LMKK meghívására - London neves művészeti centrumában, a Southbank Centre-ben lépett fel szombat este. Gergye Krisztán, Egon Schiele festményei által ihletett koreográfiáját vastapssal fogadta a szakmabeliekből és érdeklődőkből álló közönség.
Szeptember 19. és 21. között, az év egyik legizgalmasabb új keletű, kortárs tánc eseményének, a DancEUnion - Európai Kortárs Táncfesztiválnak a szervezésében a Londoni Magyar Kulturális Központ is részt vett. A Southbank Centre-ben rendezett fesztiválon, Magyarországról Gergye Krisztián mutatkozott be óriási sikerrel a brit közönség előtt. A fiatal táncos-koreográfus jávai ihletésű táncával kápráztatta el a nézőket.

Gergye Krisztián kortárs táncszólója két egymástól távol álló világ kapcsolatát definiálja újra. Betekintést nyújt a művész intim belső világába, elkalauzolva nézőit az intenzív személyes jelenlét és a kecses mozdulatok között. A koreográfia a jávai táncművészet jellegzetes nyelvezetét használva Egon Schiele festészetét idézi meg eredeti, kortárs szemléletű interpretációban.
A koreográfus így vall az előadásról: „Schiele képei számomra önfelismerések. Mint ferde tükrök, saját belső éneim titkos analógiái. Magamban keresve Schiele portréit alkotom meg önarcképemet. Mozdulatlan lények. Táncolnak. Merev, görcsös, csontos vágyak és gesztusok. Őszinteségük nem vád, nem támadás. Csak felismerés és önvállalás.”

A vasárnapi kortárs kerekasztal-beszélgetésen az is kiderült, hogy nem csak a nézők, de a szakmabeliek kedvence is Krisztián volt. A megbeszélés legfontosabb témái a mai európai kortárs tánc helyzete és annak nemzetközisége voltak.

Ökokuka nem a hét törpe egyike. Hogy micsoda akkor?

Design a környezetvédelem szolgálatában. A környezetszennyezés elleni eredményes küzdelem záloga, hogy - az egyéni felelősségvállalás jegyében - mindenki a maga lehetőségeihez mérten, a maga eszközeivel járuljon hozzá a környezeti ártalmak csökkentéséhez. A környezettudatos viselkedés egyik eszköze a szelektív hulladékgyűjtés. Mit tehet a formatervező, ha környezettudatosságra szeretné felhívni a figyelmet? Olyan kukát tervez, amit szívesebben használnak az emberek.

Ennek megfelelően született a művészetet és a funkcionalitást ötvöző beltéri szelektív hulladékgyűjtő edények megtervezését célzó pályázat kiírásának ötlete. A Moholy - Nagy Művészeti Egyetem Formatervezési Tanszéke és az Öko-Kord Országos Nonprofit Kft., hulladékhasznosítást koordináló szervezet, közös projektjének keretében 12 magyar és külföldi formatervező hallgató készítette el pályaművét. A kiírásban a hulladékgyűjtők paraméterei (méret, gyűjtendő hulladéktípusok száma, színek, üríthetőség, nemzetközi szabványoknak való megfelelés) rögzítve voltak, mégis kreatív, egyedi stílusú megoldások születtek.

Designkuka kiállítás Budapesten A formatervezők munkáit az www.oko-kord.hu weboldalon lehet megtekinteni, ahol szeptember 15-ig szavazatával bárki véleményt nyilváníthat a tervekről. A designpályázat ünnepélyes díjátadójára az októberi Design Héten kerül sor a Desidea Studioban (1061 Budapest, Paulay Ede u. 25-27.), ahol két héten keresztül, október 3-18 között, megtekinthetők a hulladékgyűjtő edények valóságban is testet öltő prototípusai.

Azért lássuk be, el lehet a kilincseken is hokizni. A manital a legújabbi termékeit a Presót és a Spoont sem bízta a véletlenre.

A Spoon formája, a kilincsnek nyomódó hüvelykujj megtámasztása okán tényleg úgy néz ki, mint egy kiskanál. A Preso - ahogy a fényképeken látszik, pedig csak simán szép.

Persze ott az a jellegzetesen magyar kérdés, hogy minek? Minek erre ennyi pénz, energia, satöbbi. Nehéz erre 2×2=4 típusú választ adni, úgyhogy induljunk ki abbal, hogy a kultúrának elválaszthatatlan részét képezik a tárgyaink és erre az olaszok odafigyelnek. Hogy miért? Talán azért mert van egy “örök” városuk, úgy az európai építészet-, és művészettörténetet konstituáló örökségük, amit - a középkor hányattatásai ellenére sikrtült a a jelen számára is megőrizni.

Az egyik korábbi bejegyzésben már esett szó a Gepetto által szervezett Gastrodesign- Workshopról. Ezúttal újabb képeket mutatunk be arról: milyen kifogyhatatlan fantáziával lehet ételeket, süteményeket - ezúttal péksüteméynket tervezni. A konyhaművészetnek két ága van, ahol különösen erősen jelentkezik a design. Az egyik a tálalás. A művészien elhelyezett ételek, zöldség, a körítés, egy-egy szál petrezselyem, némi gaz, meg a furi színű öntetcsíkok egyszerre állíthatóak párhuzamba a japán csomagolásművészettel, illetve a lakberendezéssel. A japán párhuzam, az adott tárgy jelentésétől független, új jelentést adó prezentáció okán igazolható. A lakberendezési allúziógt pedig az alapmetéria és a tér viszonyával lehet igazolni. Ahogy a bútorok, mobíliák terét a lakás falai, úgy jelenti az étel terét a tányér, és ebben az értelemben egy szépen tálalt étel nem önmagháról, hanem a tányér berendezéséről szól. Ezekben az esetekben az alapanyag maga változatlan marad: a tészta az tészta, a hús pedig húsformájú.

Jóval bátrabban nyúl a cukrászművészet már magához a matériához is. A ház a lakú torták, narratív marcipánköltemények már bizonyos formatervezői képességeket is feltételeznek - Rabb Donát, a MINUS_PLUS egyik építésze szerint olyannyira sokat, hogy az fel is veti ezekben az építészet és a cukrászat közötti határátlépést.

Noha egy cukrász gyakran a hályogkovácsok biztonságával nyúl az építészeti formákhoz. a Gepettoáltal bemutatott tárgysütemények hangsúlyozottan a design, az artisztikum felől közelít a tárgyakhoz.

A roma foglalkoztatás keretében vályog ikerház épült a Holcim Hungária Otthon Alapítvány támogatásával.

A két, egyenként 63 m2 alapterületű bérlakást július 31-én adták át. Az Alapítvány támogatásával megépülő referenciaértékű vályog ikerház egy, az Európai Unió Strukturális Alapjából támogatott elképzelés folytatása.

A város 6 millió forint saját erővel és 3 millió forint munkabér-hozzájárulással, a Holcim Hungária Otthon Alapítvány pedig 9 millió forintos pénzbeli támogatással segítette az építkezést.

Az ingatlanokba olyan, szociálisan hátrányos helyzetű családok költöztek, akik eddig közművesítés nélküli, lakhatásra alkalmatlan épületben éltek.
Az önkormányzat a város birtokában lévő 50 ingatlanból álló bérlakás állományának átfogó fejlesztésébe kezdett. E szándékában jelentett hatalmas segítséget a Holcim Hungária Otthon Alapítvány, mely évek óta országszerte támogatja a rászorulók bérlakáshoz jutását célzó önkormányzati projekteket.

Az Alapítvány kuratóriuma előnyként értékelte, hogy a vályogvetés évszázados hagyományának felelevenítésébe bevonták a helyi roma közösséget, így részben megoldották a foglalkoztatásukat is. A Kinizsi utcai társasház jó példa a környezeti, szociális és gazdasági szempontok együttes figyelembe vételére, hiszen helyben elérhető alapanyagból, a kiaknázatlan munkaerő alkalmazásával, alacsony energia-felhasználású otthonokat építettek.