A Rafael Viñoly Architects tervei szerint felépítették a Curve-öt, egy új típusú művészszínházat az angliai Leicesterben. A Curve az argentin származású építész első munkája Angliában.

Olyan innovatív, kontextualista épületről van szó – tartja a sajtóanyag -, mely úgy figyel Leicester örökségére, hogy közben támpontokat adhat jövőjének meghatározásához.

A 61 millió fontból felépült ház a kliens, a használó, az építész és a tervező csapat együttműködésének eredménye.

Az új archetípusként épület kifordítja a színház funkcióját és a színházcsinálás eseményeit a járókelők számára is láthatóvá teszi, bevonva őket ezzel a színház életébe.

Fotó: Will Pryce.

Új lakó-, üzleti és szabadidős városrész

Meglehetősen összetett a Kopaszi gáton felépült – egyébként gyönyörű – bódésor megítélése. A Turányi Gábor által tervezte pavilonsor egyrészt a felhőtlen építészeti játék ünnepe, ahol a funkció nem volt több, mint ürügy néhány formai és felületkezelési megoldás kikísérletezésére, a vízparti pavilonépítészet kortárs újraértelmezésére. A teljes beruházás a landart értékén túl azonban jelentős optikai tunning is. Viszonylag egyszerű eszközökkel végrehajtott, rendkívül sikeres ingatlanmanőverként értékelhető az, ahogy a telek immáron többszörös áron gazdát cserélt. A „hozzáadott értéket” ebben az esetben az építészet generálta. És aztán sokáig semmi. Miközben tombolt Budapesten a szórakoztató célú köztérfoglalás, addig itt az elmúlt két szezonban gyakorlatilag semmi sem történt. Egészen mostanáig.

A sajtóközlemény szerint ugyanis Budapest legnagyobb kerülete kiemelkedően színvonalas ingatlanfejlesztéssel gazdagodik: a Lágymányosi öböl környéke és a Kopaszi gát, ez a sokáig parlagon heverő terület most egy portugál beruházó csoport (Mota-Engil, Finibanco, Estia) révén születik újjá, hogy – csatlakozva Újbuda üzleti negyedéhez – a kerület meghatározó ékkövévé váljon. Jelenleg az első ütem befejező kivitelezési munkái zajlanak, ennek során vendéglátó-, szabadidős, sport- és rekreációs épületek lesznek kialakítva összesen 20 hektáron. A fejlesztés későbbi ütemében megközelítőleg 200 000 m2 bérelhető iroda, mintegy 2000-2500 db lakás és 350 szobás szálloda kerül megépítésre. A beruházás eddig elkészült részének összköltsége meghaladja az 5 milliárd forintot, az iroda fejlesztés teljes költsége pedig 110-130 milliárd forintra tehető.

Újabb elismerés a Lánchíd 19 design hotelnek

Budapest, 2008. október 8. – Október 6-án, az Építészet Világnapján átadták a Pro Architectura díjakat. A Lánchíd 19 design hotel tervezéséért Sugár Péter, ifj. Benczúr László, Batár Attila és Kara László építészek (megosztva) vehették át a rangos hazai elismerést.

Az első alkalommal 1992-ben átadott Pro Architectura Díj építészeti nívódíj, amely egy jól sikerült új (vagy értéknövelő átépítéssel új minőségben megjelenő régi) épület építészeti tervezésének elismeréseként adható miniszteri kitüntetés. Idén 22 pályamű közül választották ki az 5 díjazottat.

A díjakat Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkára és Fegyverneky Sándor, országos főépítész adta át a Lánchíd 19 hotel építészeinek.
2007-ben a szálloda homlokzata és arculata Magyar Formatervezési Díjat, az épület Budapest Építészeti Nívódíjat nyert.

A hotelt a világ egyik legtekintélyesebb angol nyelvű utazási magazinja, a Condé Nast Traveller beválasztotta a világ 65 legjobb új szállodája közé. A szálloda a Wallpaper és Fortune magazinok által összeállított Best Business Hotels 2008 listára is felkerült.

Koppenhága szívében a schmidt hammer lassen architects új belsőt tervezett a Bodil Binner ötvöscég számára. A frissen befejezett eladótér a készítés és kiállítás folyamatát rendezi egységbe és agy prezentálja a kortárs ékszereket, így a vásárlók az egyes darabok technológiájával is megismerkedhetnek.

A szemetgyönyörködtető project két emeletet foglal el. A pincében futurisztikus műhelyt rendeztek be, itt készülnek a Bodil Binner ékszerek. Felfelé tekintve pedig abba kiállítótérbe szalad a szem, ahol az egyes darabokat bemutatják.

A kortárs magyar építészek bármennyire is különböznek házaikban, stílusukban, építészetükben, az arról vallott felfogásukban, egy valami azért összeköti őket. Ez pedig nem más mint az enyhe technikaimádat. Hányszor, de hányszor hallani: „Itt olyan függönyfal van, amit itt építettek először az országban… Nálam alkalmaztak először egzótát a homlokzaton… Az én házamban épült először intelligens járda… Ebben az épületben látható az egyetlen olyan épületfelügyeleti rendszer, ami lázat is mér, mi több mos, főz, takarít és még a gyerek leckéjét is kikérdezi. Az építész szeme ilyenkor csillog, egy pillanatra elfeledi mindazt a küszködést, ami az elmúlt két esztendejét kísérte és lelkesen magyarázza a technikai detájlokat.

Elsősorban nekik – meg úgy mindenkinek szól a GIRA újdonsága. Egy kaputelefon-család – tudom, hogy csak ketten vannak, de akkor is ez már egy család és egy interfész. A kaputelefon szálhúzott koracélből készült, szintúgy a videotelefonos változat, mindkettő elég masszív darabnak tűnik ahhoz, hogy kibírjon egy atomvillanást a lépcsőházban. A gyönyörűen megvarrt darabok szinte ékszerként világítanak a falon.

Akárcsak a 2008-as iF díjjal kitűntetett interfész is, mely az intelligens épületautomatikát vezérli. Az újdonság ereje az esztétikumon túl a kezelhetőségben rejlik. Az elektronikus felületek gyakran kiismerhetetlen rendszere, a kézzel nehezen kontrollálható touchpad-ok helyett a Gira könnyen kezelhető képernyővel jelentkezett a piacon.

A csillár a nemrég átadott San Marco utcai különleges diákotthon patinás dísztermébe készült. A díszterem teljes rekonstrukción és restauráláson esett át. Az építészek elképzelése viszont az volt, hogy a központi csillár ne egy replika legyen, hanem egy olyan mai “design tárgy” ami a csillár eredeti értelmezésén kicsit túlmutatva egy mai térplasztika szerepét is betölti, érzékeny kontrasztot teremteve környezetével.

Így született ez a organikus elemekből épülő világító térelem. A csillár palástját 700 db. rogyasztott opál polikarbonát – majomkenyérfa termésére emlékeztető- elem alkotja. Minden egyes elem egy lehelet vékony rozsdamentes acél pálcával csatlakozik a középső polikarbonát hengerhez.

A vékony pálcák révén a kis gyűrt elemek szinte lebegnek a térben a központi fényforrás körül. A csillár magassága 180 cm. átmérője 140 cm. A fényerőt 8 db. dimmelhető meleg fényű fénycső biztosítja.

A csillárt tervezte és kivitelezte: Weichinger Miklós – Pataki Mátyás

Mihály Gyula munkája a Speciális kórházi étkészlet megváltozott képességűek számára nevű kollekció Minőségi Koncepció Díjat kapott Ljubljanában a BIO 21 Industrial Design biennálén.
A díjat öten kapták meg Európában, az összes díjazott között egyetlen magyar résztvevő volt. A beadott pálya mű egy kórházi edénykészlet, mely megkönnyíti a nehezen mozgó, látássérült, önmagát részben, vagy egyáltalán ellátni nem képes személy étkezését, és annak segítését. Az edénykészlet támogatja a kórházban a nővérek, és egyéb szociális kiszolgáló-segítő személyzet, valamint az „otthon ápoló” családtagok munkáját is.

A készlet az ergonómiai szükségessége esztétikai pozitívumokat is hordoz, kialakításában nem tükrözi kórházi kontextusának negatív attribútumait, ugyanakkor egyértelmű funkcióval bír. A projekt ezeken túl egyéb összefüggéseket is feltár. Jelenleg ugyanis nem található Európában igazán átfogó kórházi program, mely általánosan lefedné az egészségügyi segédedények igényskáláját. Továbbá nem hagyható figyelmen kívül a hazai porcelángyártás válságos helyzete sem.

A kép kettős: luxus- és kommersz kollekciók találhatóak a piacon, a gyártási stratégiákat pedig olyan hintapolitika jellemzi, mely a tömegek vélt és valós igényei közötti ingázással írható le. Egy – a fenti dichotómián túlemelkedő – segédedény-készlet európai kiutat jelenthetne ebből a skizoid helyzetből.

Nemrég nyitotta meg újra kapuit Gyöngyös főterén található Kékes Étterem. A ház kívül belül megújult ill. átépítésre került. A korábban is működő, a 100 legjobb magyar étterem sorai közt számon tartott létesítmény igen csak megérett a megújulásra.

A századfordulón épült ház adottságai, a dupla belmagasságú üzlettér jó és nagyvonalú adottságnak bizonyult az étterem belső megfogalmazása során. Nyilván drasztikus váltásra volt szükség, hogy a rózsaszín falú, világoskék abroszos mahagónis világot teljesen újjá varázsoljuk.

Viszont mégis gyöngyösön vagyunk, egy nyugodt kisvárosban ahol nem egy fővárosi „design vetélkedő” egyik elemét kellett megteremteni, hanem egy olyan viszonylag semleges és remélhetőleg maradandó designal bíró éttermet, ahova az emberek továbbra is szívesen betérnek.

Természetesen azért nem titkolt szándék volt, hogy az étterem fővárosi viszonylatban is megállja a helyét, kisvárosi viszonylatban a maga nemében pedig úttörő legyen. Térszervezés szempontjából drasztikus változás nem történt. A bejárati passzázs feletti különterem megmaradt.

Az üzlethelységben egy meglehetősen visszahúzott galéria került kialakításra melynek fal felőli oldalán van elrejtve a pincér lépcső. A galéria alatt megmaradt tér gardróbként lett hasznosítva. A gardrób étterem felé néző fa burkolatát osztja az a egyedi áttört vörösen világító felület, melynek mintázatát a galérián és a különteremben használt tapéta mintája ihlette.

Az egy oldalon megmaradt dupla belmagasságú falfelület monotonságát hivatott oldani az egyedileg készített strukturált gipsz felület. Ez a felület és az előtte kiképzett dobogó, együtt az étterem egyik kiemelt helyét hivatott létrehozni. A központi csillár szépsége, hogy befoglaló formája révén az antik csillárok világát idézi, viszont légiessége révén kellően semleges marad a térben.

Az eredeti portál helyére egy új, a tér felé kimozdított szerkezet került. E- révén létrejött a bejárati szélfogó, valamint a másik nagy nyílásban helyet kapott egy ülőpad. Ez a „bugyor” szerű kiképzés ismétlődik a passzázs felé is, újabb tereket nyerve az étterem számára.

Az újjáépítés során az étterem mellett ill. felett kialakításra került egy bálterem, a harmadik szinten pedig az irodák kaptak helyet. Az alagsori helyiségben egy ezer fős konyha létesült mely a Mátra – Party rendezvényeit szolgálja ki.

Belsőépítész tervezők: Farkas Zsófia Eszter – Weichinger Miklós (a szakállas kolléga pedig Sugár Péter)

Bemutatta az Axo az idei újl lámpasorozatát. Ezúttal az AX20-as névre keresztelt fali-, asztali-, és állólámpacsaládról tudósítrunk. A precíz designnal rajzolt, rigorózusan kivitelezett krómacél lámpatestek leginkább az irodabelsőket keresik, de - a mellékelt kép tanulsága szerint - lakókörnyezetben is megállják a helyüket. Az idei kollekció legmaszkulenebb darabjai a domesztuikált high-techet csempészik az otthonokba.

Jó kérdés, hogy kinek tetszik ez a lámpa, még jobb, hogy kinek nem? Ennek tekintetében biztosat nem lehet mondani, legfeljebb találgatni. Szerintem, ez a lámpa nem tetszik azoknak, akik

- álomháza egy finn faház;

- aki a minap újította fel a nagyitól örökölt ónémet-barokk szekrényt;

- aki a természetes anyagokat kedveli;

- aki a Falk Miksa utcába jár lakberendezési ötletekért. Persze ki tudja. Ma a stílusmixek korát éljük, egy Biedermeier kellemes ellenpontja lehet ezeknek az orvosiműszer precizitású daraboknak.

Újabb Finta-remek a Váci úton.

Túl van a bokrétaünnepségén a Capital Square nevű irodakomplexum, ami a Finta Stúdió jegyzésében a Váci úton épül fel.

Meg kell ugyanakkor jegyezzük: ennek az írásnak kissé indokolatlanul pikirt az alaphangja. Finta Jzsef és irodája ugyanis a kilencvenes évek közepi boom óta viszonylag kevesebb irodaházat jegyzett, és az a kevesebb is jóval presztízsesebb területen épültek fel, semmint az építészeti horror kategóriáját lassan kimerítő Váci úton.

Ez a projekt összesen 71 millió eurós beruházással készül, amellyel 32 500 négyzetméter bérelhető irodafelületet hoznak létre, valamint három emeletnyi mélygarázst összesen 640 férőhellyel. Az ingatlan két fontos bérlőt már az utóbbi hetekben megnyert magának: az építési munkálatok befejeztével a Capital Square-be költöznek az ELMŰ leányvállalatai és az UniCredit Bank új bankfiókja.

A városközponthoz közeli új irodaingatlan iránt nagy az érdeklődés: az ELMŰ leányvállalatai összesen 4 000 négyzetmétert vesznek bérbe, amelyből 3 600 négyzetmétert az első és második emelet irodafelületei tesznek ki, 400 négyzetmétert pedig a kapcsolódó ügyfélszolgálat helyiségei. Az új székhely lehetővé teszi, hogy az ELMŰ egyes szervezeti egységeinél javuljon a felületek kihasználásának hatékonysága, és csökkenjenek a társaság költségei.

Második bérlőként az UniCredit Bank bővíti fiókhálózatát Budapest e stratégiai pontján. Számukra a helyszín kiválasztásában elsősorban a kitűnő közlekedési kapcsolatok szempontja volt döntő. A Capital Square első ütemét 2009 márciusában, a másodikat júliusában adják át.

Ez az a típusú archiketúra ami nem rossz, de annyira nem is jó. Elnézegetve ezeket a képeket látszik, ahogy leválik a tető a homlokzatokról. Míg a etőfelépítmény ehelyütt friss, a műtájak törtlemezes divatját is felmondó, kortárs elem, addig a homlokzatok - a Finta Stúdióra jellemző esztétikus és felettébb profi unalommal - nem tudnak a funkció kötelékétől szabadulni.